"Hogy az aranyhal segített vagy hogy maga az aranyhal telefonált-e? - ezt döntsék el önök."

"Az írott bulvársajtóval való kiváló együttműködésemet mutatja, hogy a Napi Ásznak mondtam, hogy a 'nyalnia kell a rádió küszöbét, hogy megbocsássak neki' - ez idézőjelben van, 'Liptai szakmailag alkalmatlan' - ez meg nincs idézőjelben. Hát sikerült fordítva lehozni: 'Liptai szakmailag alkalmatlan' - idézőjelben. 'Nyalnia kell a rádió küszöbét, hogy megbocsássak neki' - ez meg nincsen idézőjelben.

Ami tehát azt jelenti, hogy 'Liptai szakmailag alkalmatlan' - ezt tényleg mondtam. Azt pedig, hogy 'nyalnia kell a rádió küszöbét, hogy megbocsássak neki' - ezt vagy gondoltam vagy nem gondoltam, de gondolta a fene."

"Hogyan lehet egy jövő heti sztárparádét egy olyan műsorvezetővel vezetni, aki egyébként dróton rángatva hazudni is képes? Hiszen nyilvánvalóan olyan információk birtokában mondta azokat a mondatokat.

És akkor visszakötök Afrikára. Ugyanis alapvetően nekem Liptai Klaudiával nem az a problémám, hogy őt úgy hívják, hogy Liptai Klaudia. Hanem hogy két énje van. Van neki egy énje, amelyikkel lehetne valamit kezdeni és van egy énje, amit eladott a tévé kettőnek. Az egy másik kérdés, hogy a tévé kettő miért ebben a formában akarja megvenni Liptai Klaudiát.

Ha te igazat mondtál, akkor Liptai Klaudia hazudott. Ha hazudott, akkor a Mokka megbízásából hazudott. És ha hazudik, akkor nem vezethet egy sztárműsort a jövő héten tizenhatodikától Till Attilával.

A kérdés az, hogy fel tudod-e lármázni olyan mértékben a bulvár sajtót, hogy természetesen semmi nem fog változni. A jövő héten lesz egy műsor. De akkor oda lehet tenni, hogy 'H' Liptai Klaudia, hazudós Liptai Klaudia, aminek a bulvár sajtóban semmilyen jelentősége nincsen. Csak innen üzenem, hogy nincsenek kis és nagy tétek. Csak tétek vannak. Remélhetőleg én a mai műsor folyamán én az ország és a saját dolgaimmal úgy tudtam bánni, hogy ezért az ország dolgai kaptak nagyobb hangsúlyt."

FJ: Halló!
Nő: Tetszik tudni, hogy benne van a Blikkben?
FJ: Tetszem tudni. Én nyilatkoztam benne.

"Ne menjenek Olaszországba! Maradjanak itt! Ne menjenek külföldre! Ne legyen összehasonlítási alapuk és akkor rájönnek arra, nemhogy Ukrajnánál jobbak vagyunk, de mindenkinél. Csukják be a szemüket! Mondják azt, hogy itt van a Kánaán és higgyék el, ha sokat mondják, eljön."

"Ez a nő, ez az országnak az a része, amelyik fájdalomcsillapítás nélkül így reagál a világválságra. Szopja a KeljFelJancsi összes csöcsét. És a KeljFelJancsi, nem óhajtja elvenni a csecsét a néni elől, mert valamit neki is szopnia kell."

"Elvileg volna mihez hozzászólni. Én itt ülök és csupa fül vagyok."

"Az pedig, hogy én mérce lennék, sose gondoltam. Én csak szólok. Én a magam mércéje szerint azt mondom: jéghegy. Nem teszek különbséget jéghegy és jéghegy között. Egyébként is a jéghegynek az alja, az számít. Nem az, ami kilátszik belőle!"

"Itt mindenki megkapja a magáét!

Én kussolok, te kussolsz, ő kussol, mi kussolunk, ti kussoltok! Péterke meg felvonta a szemöldökét. Rózsa Sándor, az meg a lovát ugrassa. Meg a fülét piszkálja. A kis hamis..."

"Egyébként anélkül, hogy Krisztusnak képzelném magamat, én most úgy megrázom az embereket. Tehát lehetséges, hogy a szikárság, az itt most túlzásba van víve. Csak úgy megpróbálnám önöket felébreszteni. Nem kell a jóindulatot felfedezni a műsoromban. Elég, ha tudják, hogy a célom az, hogy ébredjenek föl. A pokróc modor még takarhat érző szívet, nem?"