Notes

Blokkok

1) Vegyünk egy 20 mm vastag, 50x50 mm-es blokkot (ez ma már egy bumszlinak tünő konstrukció a sok "profi" között). Legyen ez egyszer vörösrézből, és egyszer alumíniumból.
Tömeg: Cu esetén 447(!)g Al esetén 135 g.
Fajhő: Cu esetén 193 J/1°C, Al. esetén 135 J/1°C (Ez azt jelenti, hogy pl. 10°C hőmérséklet emelkedéshez -hűtés nélkül-, a rézhez 1930 J hőt kell a prociból átjuttatni.)

Ha ugyanezt 8 mm vastag Cu-ból készítjük, a fajhő már csak 54 (!) J/1°C, míg a tömege 178 g. Mindez tömör anyagra vonatkozik. Ha még járatok is vannak benne, a helyzet még roszabb, mert ha azonos térfogatot kapunk ki a vízjáratoknak mind a két vastagság esetén, a réz térfogataránya csöken, a blokk hőkapacitása már közelít a benne tárolt víz hőkapacitásához, ami egy szivatyú leállás esetén - ha a proci már hővédelemmel van ellátva - (másod)perceken belül számítógép leálláshoz vezet.("Nagyszerű" érzés ez egy nagy munka, vagy letöltés közepén.) Proci hővédelem nélkül az előbbi eset pénztárcába nyúlós játékká alakul.

Kérdés: 5-6 mm anyagspórolás mit ér meg?

Nem ismételném az első topikban kivesézett "talpvastagság" kérdését, de ma már sokan - köztük jónéhány neves gyártó is - a "dizájn" oltárán a müszaki paraméterek jóságát, szintját feláldozzák.Igaz, a mai procik már vígan dolgoznak 50÷60°C-on is, de majd nyáron sokan fognak anyázni amiatt, hogy az új nagy teljesítményű procijaik miatt a 30÷35°C-os környezeti hőmérsékleten állandóan lefagy a gép, vagy lekapcsol a hővédelem.

2) Hát igen....Régen volt már 2001, amikor az I. topik indult.
A megállapítás egy jellegzetes tévhit, amit akkor már kitárgyaltunk, de elfelejtődött.

A víz nem ember,nem gondolkodik,de a fizikát ismeri.

Tekintsük (csak elméletileg) teljesen veszteségmentes áramlásúnak a rendszert. (Feltétel: nincs falsurlódás, nincs belső folyadéksurlódás, turbolencia, nincs belső "nyelő" és "forrás")

Az első keresztmetszet az "A" a beömlő csonk.
Második a "B" az a tér, ahol "elosztódik" a keresztjáratokra a csonkból jövő víz.
Harmadik a "C" a keresztjáratok keresztmetszete.
Negyedik a "D" az a keresztmetszet, ahol "összegyűlik" a kiáramláshoz a víz.
Ötödik a "E" keresztmetszet, a kiömlő csonk.

Érvényes törvényszerűségek:
a.)Térfogatállandóság, azaz keresztmetszet x sebesség = állandó!
b.)A folyadék sebessége azonos keresztmetszetek esetén azonos, ha a rendszerben a nyomás állandó.
c.) A nyomás a folyadékban gyengítetlenül (veszeteség nélkül) terjed.
(a gravitációs nyomással nem keverendő!).

Mi történik?
1.) Az "A" -n időegység alatt beáramlik v(A) sebességgel a víz.
2.) Ha "B">"A", akkor a a.)törvény alapján a v(B)< v(A)azaz a víz lelassul, de egyenletesen áramlik szét, mert a keresztmetszetben a c.) törvény alapján nincs nyomáskülönbség!.
3.) Ha a "C" keresztmetszet (összkeresztmetszet) > "A" akkor a víz it is lasulva halad tobább. A c.) és b.) törvény alapján a lelassult víz minden járatban azonos sebességgel halad tovább. Az úthossznak nincs jelentősége (erre még visszatérek).
4.) A "kijáratnál" az egész folyamat az 1.) és 2.) pontok alattinak a fordítottjaként játszódik le.
Nagyon fontos a "B" és "D" keresztmetszet, mert ezeknek az összes keresztjárattal összeköttetésben kell lenni, és azonos keresztmetszettel!
Ha nem így van akkor lép fel csak az "egyenetlen" áramlás, mert a szűkebb keresztmetszeten nem áramlik át anyi víz, mint a többin, mert a nyomás a rendszerben állandó!

A "hosszabb" útra visszatérve(tévhit).

A víz elemi mikrorészecskék halmaza, amik között nincs szilárd, vagy légnemű más anyag, és összenyomhatatlan!. (Hézagmentes kitöltés!) Ha ezek elfoglalják a blokk járatait, akkor úgy képzeljük el, mint sok-sok kicsiny,apró kis golyócskákat.

Szemléltetve:
Legyen pl. a "rövid" csatornában 100 db golyó, a "hosszú" csatornában 200 db golyó. Ha a "rövidebb" útba a bemenő oldalon benyomunk egy új golyót (folyadékáramlás), akkor összes előte levő golyót továbbnyomja, hiszen összenyomhatatlan, azaz a kiömlő oldalon egy golyó "kipottyan".(A rövid csatorban továbbra is 100 db golyó marad).

Ha egy golyót benyomok a "hosszú" útba, akkor a 200 golyó előremeny(mind a 200 db!) és a kimenő oldalon szintén kiesik egy golyó. Upsz!!!!!!!! Nem kellett a bemenő golyónak időegység alatt többet megtennie(hosszabb utat megtesz, de előtte van a többi!), mégis kipottyant a kimenő oldalon egy.

Ha ezeket átgondoljátok, remélem ismét eloszlik egy tévhit a "kóbor" vízáramlásról.

3) Vörösréznél a fúráshoz előírt optimális forgácsolási sebességek -> fordulatszám -> még megfelelő:

D= 2mm --- 0,78 m/s-> 7400 RPM (ford./perc);--> 5000 RPM
D= 2,5 mm --- 0,8 m/s -> 6100 RPM -> 4000 RPM
D= 3 mm ---0,87 m/s -> 5100 RPM -> 3500 RPM
D= 3,5 mm --0,95 m/s -> 4700 RPM -> 3000 RPM
D= 4 mm -- 1 m/s -> 4700 RPM -> 3000 RPM
D= 5 mm --- 1 m/s ->3800 RPM -> 2600 RPM
D= 6 mm --- 1 m/s -> 3100 RPM -> 2500 RPM
D= 8 mm -- 0,76 m/s -> 1850 RPM -> 1500 RPM
D= 10 mm --- 0,81 m/s -> 1600 RPM -> 1200 RPM
D= 12 mm -- 0,87 m/s -> 1400 RPM -> 900 RPM

4) Endruboj ne a metaloba menj, hanem olvasd vegig a hozzaszolasokat es valami Szabolcs utcában van 10*5*1.5Cm (en ekorat kaptam) Dózsa Györgyön haladsz arpadhid felol es jobra fordulsz a szabolcsba van egy auto moso es utanna

5) Elektrokémiai potenciálkülönbségek:

réz-acél= -0,78 V
réz-alumínium= -2,02 V
réz-horgany= -1,1 V
réz-króm= -0,85 V
réz-nikkel= -0,59 V
egyéb számításokhoz, ha kell valakinek:

6) Réz tulajdonságai:

Sűrűség: 8930 kg/m3
Olvadáspont: 1083°C
Forráspont: 2595°C
Rugalmassági határ: 120 N/mm2
Szakítószilárdság (keménységi állapottól függ): 200-400 N/mm2
Hővezetőképesség: 407,1 W/mK
Fajlagos hőkapacitás: 389 J/kg*K
Hőtágulási tényező: 16,6*10-6 m/m*K

7) Vajon a TAK-68/38 miből készül(az egyik legjobb cooler!)?...... Bizony alumíniumból! Sokszor említettem, már de a tiszta alumínium és a (Cu ötvözetű) alumíniumnak nem sokkal kisebb a hővezető képessége a vörösrézhez képest. A Si ötvözetűek (szilumin és társai) ellenben csapnivalók ebben a vonatkozásban. Ha valakinek ebből forgácsolnak tömböt(hiszen nagyon jól forgácsolhatók), az a blokk tényleg nem lesz jó.

Az alumíniummal kapcsiolatban csak annyit még, hogy pl. egy felső középkategóriás autómek miért nem vörösréz hűtője van? Ott aztán fontos lenne egy ilyen kisértékű, de nagy felelőséggel bíró szerkezettel ne spóroljanak.

Nem vagyok elvakult alumínium párti, csak mindíg arra hívtam fel a figyelmet, hogy "olcsóbb" anyagokból is lehet jó dolgokat készíteni, ahol nem az anyag, hanem a "hozzáadott érték" (tömb esetében jobb belső kialakítás)adja a minőséget. Persze sza.-ból várat nem lehet építeni, ezt én is tudom de az alu nem tartozik ebbe a kategóriába.

8) MetaloGlobus ? XIII. ker. Jász u. és Mór u. sarka

9) Mekkora a furattávolság a kulonbozo tipusu processzorfoglalatok korul?

Intel:
Socket423: 81.28x38.1mm
Socket478: 76.2x59.44mm (4mm-es furat)

AMD:
Socket462: 66.09x36.14mm (4mm-es furat)
Socket754: 88.9mm (5.8mm-es furat)
Socket940: 88.9mm (5.8mm-es furat)

10) ha nem akarsz sokat fizetni javaslom a polikarbonátot.: www.teraglobus.hu a 15mm vastag pont megfelel erre a célra... kb. egy ezresért kapsz annyi amennyi bőven elég...

11) Először mindenképp a tetőt forraszd rá, meg a csonkokat. Aztán vizes csiszolópapírral valami sík felületen pl.márványlap vagy cementlap, csiszold egyenesre. Fokozatosan haladj a papírral, mert ha nagyon durvával indítasz, akkor nem tudod majd kicsiszolni a mély barázdákat. Mondjuk lehet a legdurvább 180-as aztán 320, 600. Ez elég fényes lesz, és sima. Ha simábbra akarod, akkor üveglap és pollírpaszta vagy fogkrém használata. ezután már fel is rakható.

Ja, ha most polírozod és csak később tudsz időt keríteni a felszerelésre, akkor fújd le szilikonsprével. Akkor nem fog oxidálódni és olyan marad amilyen volt.

12) nos, a homokozás azt jelenti, hogy homokkal elkevert vizet öntöttem a blokkba, majd "jól megráztam", egy rezgőcsiszolóra téve az egészet. a homokos víz pedig szépen ledolgozta a kiálló, sorjás, stb részeket. persze ez nem 5 perc, hanem pár óra műve. a savazás: enyhe savval(10% sósav elég korrekt és olcsó is) feltöltöttem a blokkot, és hagytam hogy belekapjon a felületbe. ez régi bevált megoldás a hűtésre szánt vörösréz rendszerekben, mivel a réz felületét és a hőátadást árnyalatnyit megnöveli, míg az áramlási sebességet (nem tévedés) javítja. ha megfigyeled, a normális minőségű boltban kapható v.réz csövek mind savazottak belülről(attól olyan rózsaszínes a belsejük). ? de a homok a keresztjáratok miatt kellett. sima cilinderesnél nem biztos hogy érdemes vele görcsölni, viszont a savazás tutira ajánlható.

13) enyhe sósavval (felesbe hiított HT sósav) tölts fel, hevítsd fel egy kicsit, két perc után öblítsd ki, majd mosd át trisós vízzel, végül öblítsd tisztára... ? Radiátorral és blokkal egyaránt érdemes elvégezni a műveletet.

14) Forró víz, esetleg Domestos-szal, szappannal. Utána átöblíteni többször, szintén jó forró vízzel, nagy nyomáson: zuhanyzó, rózsa nélkül, fürdőkádban tökéletes erre - ill. arra is, hogy magadat, falat, egész fürdőszobát eláztasd.

15) ...az Abit IC7-es lapom ÉH-nak 4 kampója kibír egy saját blokkot, aminek 400g a súlya?

400g??? Ezt nem gondoltad komolyan? Meg ne próbáld felrakni. Oda max valami nagyon zanzásított, nagyonvékony műamyagtetős megoldáson gondolkodj!

Javaslat: 40x40x5mm rézbe hagysz 7mm peremet körbe, a többi helyen kimarod 3mm mélyen, a 4 szélére éukat raksz, menetet vágsz bele (M3), és erre rácsavarozol egy iszonyat vékony tetőt (mondjuk 1mm sárgaréz, sárgaréz csövekkel ráforrasztva). De még ez sem éppen egy ehelysúlyu blokk egy olyan karomnak... de mondjuk ha ragasztóval felragasztod a blokkot pluszban, akkor már jó lehet...

16) Plexit pl. a Flex-time Kft-nél kaphatsz olcsón, a Jászberényi út 38 alatt. (pl. 37-es villamossal a Blaháról odajutsz) Tel. +3614322472 Tapasztalat: ne az irodába menj először, hanem az udvarra, ahol levágják, mert nekem azt mondta az egyik "fűrészelő", hogy a kb 300*300 mm darabokat már ki szoktak dobálni, mert az hulladék méret, így akár ingyen is adnak. Viszont én 700 Ft-ot fizettem. Ámen.