Biztonság, védelem

1) Hőmérés: kb 200 Ft-ből lehet csinálni gameportra 4 hőmérőt, amit egy kis segédprogrammal MBM5 ki tud olvasni, mbm5 tud loggolni is.

http://"http://www.benchtest.com" -on van asszem a leírás)

2) Nézzük meg a vízhűtésünkben milyen jelenség lép fel ami alkalmas áramlás, azaz a remdszerünk ellenőrzésére.

Két folyamat van, ami könnyen megfogható:
- a víz áramlása a rendszerben (csőben, blokkban, radiátorban);
- az áramláshoz szükséges, a környezetti nyomásnál nagyobb nyomás

Milyen hibajelenség léphet fel:

1. Leáll a vízszivattyú. Eredménye:
- lecsökken a túlnyomás zérusra;
- nincs vízáramlás;

2. Dugulás a rendszerben (ritka, de ez is előfordulhat. Eredménye: - a vízszivattyú után a myomás a maximumra nő;
- nincs vízáramlás;

A fentiekből következik, hogy a legbiztonságosabb megoldás a vízáramlás figyelő, mert ez mindkét esetben jelzi a hibát.

Hova érdemes a mérőt beépíteni?

Kétféle rendszert ismerünk. Nyitott és zárt.

Nyitott rendszer esetén a vízszivattyú merülő üzemmódban egy tartályban helyezkedik el, míg zárt rendszer esetén a vízszivattyú ki- és belépő csonkokon keresztül áramoltatja a vizet. Akár dugulás,akár szivattyú leállás esetén egy ponton biztosan megszűnik mind a nyomáskülönbség, mind a vízáramlás. Ez a pont a vízszivattyú bemenő pontja!

Nos, megvan az optimális beépítési hely.

Nyitott rendszer esetén ha hiba lép fel, a tartályba neömlő nyílásnál nincs vízbeáramlás, tehát, viszonylag egyszerűen megoldható az, hogy ha a beömlő csonkkal szemben elhelyezett lengő lap (mint a pillangószelep) mozgását, vagy elfordulását figyeltetjük. Ezzel lehet mind a hibát érzékelni, mind az áramlási sebességet "mérni"(kis áramlási sebeségnél kevesebb víz ütközik a lappal, tehát kisebb lesz az elmozdulása).

Zárt rendszer esetén csak a csőhálózatba beépített a vízáramlás útjába helyezett, viszonylag könnyen elmozduló, de minél kisebb áramlási ellenállással rendelkező "dugatyút" kell elhelyezni.

Két lehetőség kínálkozik:

1. A víz áramlási irányát megtörve a víz magával viszi a dugattyút mindaddig, amíg mintegy szelep nyitásával a víz egy szabad nyíláson át nem tud áramlani. Ez lehet olyan megoldás, hogy a "dugattyú"-t rugóval ellentartva, a rugóerő leküzdése után tud a víz átáramlani. Ehhez egy egyik végén zárt cső kell, aminek a zárt végéhez közelebbi részére oldalfurat-csonk van elkészítve. (Később rajzot is dobok fel, csak most nem volt időm erre).

Működés lényege: A víz áramlása előtt a gravitációs (fügőleges cső) erő miatt, vagy rugóval megtámasztott dugó leül a beömlő csonkra, majd a víz megindulása után tolja maga előtt a dugót, ami ha eléri az oldalfuratot, ot már a víz szabadon kiáramolhat, megindul a rendszerben a víz. Az ellenőrzés módja lehet egy "fénykapu" ami akkor zárul, amikor a kitolt dugó lezárja (RENDBEN jelzés), vagy a dugóba épített, reed-relével érzékelt kis apró mágnes.

2. Másik megoldás lehet az, ha a dugó olyan kiképzésű, hogy olyan nagyságú rés van a dugó és az áramlási fal között, amely az áramlási sebességtől függő magasságig "emeli" fel a dugót. Az ellenőrzés többek között az előző elrendezés szerint lehetséges (mágnes, vagy fénykapu). Ez egyszerűbb megoldás, de a beállítása nehezebb. Csak pontos és állandó áramlási sebességhez ajánlott.