Broker Kartell
2006 szeptemberében több brókercég egyidejűleg hajtott végre 200-300%-os mértékű burkolt áremelést egy bizonyos pénzügyi termék tranzakciós díján. Kartell megállapodás volt sejthető a háttérben, miután az érintett cégek szinte mindegyike egyszerre emelt árat. Ennek mértéke drasztikus volt és a brókercégek részéről semmilyen plusz szolgáltatással nem járt együtt.
Kartell megállapodás megalapozott gyanújával bejelentést tettem a Gazdasági Versenyhivatalnál (továbbiakban GVH). Bejelentésem alapján a GVH Kartell Csoportja 2006. október 9-én a határidős tőzsdei piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók ellen versenyfelügyeleti eljárást indított.
Az érintett cégek: Budapesti Értéktőzsde Zrt., Equitas Bróker Rt., Equilor Befektetési Zrt., Hamilton Tőzsdeügynökség Zrt., Erste Befektetési Zrt., Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Rt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Inter-Europa Bank NyRt., Cashline Értékpapír Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Buda-Cash Brókerház Zrt.
2006. október 9-én több brókercégnél tartott értesítés nélküli helyszíni szemlét a GVH.
2007. július 10-én érdeklődtem először a versenyfelügyeleti eljárás állásával kapcsolatban. Akkor azt a tájékoztatást kaptam, hogy: "A vizsgálat éppen a napokban fejezte be a munkáját és adta át az iratokat a Versenytanácsnak. Az eljárásban a Versenytanács részéről várhatóan ez év második felében lesz döntés, amely nyilvános tárgyalást követően a GVH honlapján írásban is elérhető lesz."
2008. március 4-én érdeklődtem ismételten az ügy állásáról. Ekkor azt a választ kaptam, hogy az eljárás iratai továbbra is a Versenytanácsnál vannak. Döntés onnan várható.
2008. június 6-án kaptam egy június 4-ei keltezésű levelet, melyben elküldték a Versenytanács tárgyaláson kívül meghozott, 2008. március 20-ai keltezésű végzését. A végzés ellen a kézhezbesítéstől számított nyolc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a GVH-nál benyújtandó jogorvoslati kérelemnek van helye.
Még nem döntöttem el, hogy élek-e jogorvoslati kérelemmel. Ezért kérem kompetens emberek tanácsát, segítségét!
A vizsgálat szerint az eljárás alá vont befektetési szolgáltatók jutalékemelését magatartásuk összehangolásával hajtották végre. A jogszerű követő magatartást a vizsgálat az áremelés időbeliségének közel azonossága és az áremelés azonos hivatkozáshoz való kötése miatt a vizsgálat elvetette. A vizsgált áremelések kapcsán egy piacvezető lépésének transzparens piaci információkra hivatkozó esetleges követelése sem állapítható meg. Ezen indokok alapján a vizsgálat indítványozta több brókercég esetében bírság kiszabását.
A vizsgálat álláspontjával és javaslatával szemben a Versenytanács viszont -jogsértő magatartás bizonyítottságának hiányára hivatkozva - az eljárás megszüntetéséről döntött.
A végzés letölthető a GVH honlapjáról.
Úgy gondolom, hogy a Versenytanács döntése nem volt helyes. Megkérdőjelezem annak szakmai alapjait.
Számomra nyilvánvaló, hogy a vizsgált befektetési szolgáltatók magatartásuk összehangolásával versenyjogellenes áremelést hajtottak végre. Erre a megállapításra jutott a vizsgálat is, mely bírság kiszabását javasolta. Ezzel szemben hozott a GVH Versenytanácsa eljárást megszüntető döntést.
A végzésben azt írják, hogy az ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemnek van helye. Most azon gondolkozom, hogy éljek-e ezzel a lehetőséggel - már ha nekem, mint bejelentőnek jogomban áll egyáltalán.
Vajon a Versenytanács döntése valóban helytelen volt, vagy egyáltalán nem olyan súlyú dologról van szó, mint amekkorának én érzem? Illetve nem tudom, hogy mit vállalok magamra azzal, ha jogorvoslati kérelemmel fordulok a bírósághoz. Ez vajon azt jelenti, hogy egy esetleges bírósági tárgyaláson nekem kell majd harcolnom a vélt idézőjeles igazamért?
Várom a tanácsokat, segítséget! E-mail címem: euro@mrhow.eu
Az Index fórumán nyitottam egy topikot a témával kapcsolatban.
Egy kicsit részletesebben...
Nem szívesen és csak olyan mértékig megyek bele a részletekbe amennyire azt az eset kapcsán, annak megértéséhez szükségesnek tartom.
Akik pénzügyi termékek kereskedésével foglalkoznak - traderek vagy befektetők, - a tőzsdei ügyletek után díjat fizetnek a befektetési szolgáltatóknak, brókercégeknek. Részvény vásárlás vagy eladás esetében rendszerint a kereskedés tárgyát képező termék árfolyamértékének százalékában határozzák meg a tranzakciós díjat.
- Példa: Veszünk 100 darab OTP részvényt. Részvény árfolyama: 6.670Ft/db, tranzakciós díj: 0,4%. Tranzakciós/bróker díj számítása: 100db x 6.670Ft/db x 0,004 = 2.668Ft.
Határidős és opciós tőzsdei termékek kereskedése esetében viszont ez másképpen történik. Ezek az instrumentumok a részvényekhez nagyon hasonlóak. Ugyanúgy rendelkeznek folyamatosan változó árfolyammal, adhatóak, vehetőek. Viszont itt nem darabszámra adnak megbízásokat a kereskedők, hanem úgynevezett kontraktusokra. Ezeknek a kontraktusoknak a vételére vagy eladására pedig fix díjat számítanak fel a brókercégek - függetlenül az adott tranzakció árfolyamértékétől. A kontraktusokra, mint kosarakra kell tekinteni, melyek adott darabszámú határidős vagy opciós terméket tartalmaznak. Például 2006-ban a BUX0612 (12. havi BUX határidős index) esetében 1 kontraktus tőzsdei termék forgalmi értéke 100 darab BUX0612 termékkel volt egyenlő.
- Példa: Veszünk 1 kontraktus BUX0612-őt. Árfolyam: 21.500Ft, tranzakciós díj: 800Ft/kontraktus. Bróker díj számítása: 1 kontraktus x 800Ft/kontraktus = 800Ft. - függetlenül az árfolyamtól.
A határidős termékek kereskedéséről még azt kell tudni, hogy - az előző példánál maradva - amikor valaki 1 kontraktus BUX0612-vel kereskedik, arra úgy kell tekinteni, mintha ő valójában 100 x 21.500Ft vagyis 2.150.000Ft értékű termékkel kereskedne. Amikor ő a brókercégénél nyit egy ilyen pozíciót, tehát vásárol 1 kontraktus BUX0612-őt, akkor neki a számláján zárolnak - brókercégtől függően - 200-300 ezer forintot kontraktusonként. Ezt a fedezetnek, az esetleges árfolyamveszteségre. Tehát ellentétben a részvényvásárlással, ahol az adott termék teljes árát ki kell fizetni, itt csak fedezetet kell biztosítani a számlán. Miután a pozíciót zárjuk - esetünkben eladjuk az előzőleg megvásárolt 1 kontraktus BUX0612-őt - visszakapjuk a fedezetet hiánytalanul. Illetve a vételi és eladási árfolyamok különbözeteként keletkezett nyereséget vagy veszteséget ekkor számolják el.
A határidős termékek esetében a legkisebb kereskedési egység az 1 kontraktus. Mint azt már említettem, ehhez legalább 200-300 ezer forint fedezetre volt szüksége egy befektetőnek. Ezen a korláton szeretett volna a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (továbbiakban BÉT) enyhíteni, hogy a legnépszerűbb határidős tőzsdei termékek a befektetők szélesebb köre számára váljon elérhetővé. Ezért 2006. szeptember 18-i hatállyal egyes tőzsdei termékek kontraktus méretei csökkentésre kerültek. Ezt a csökkentést split-nek nevezzük.
Konkrétan, a BUX határidős index kontraktus mérete tizedére, 100-ról 10-re csökkent.
Itt szeretnék kitérni arra, hogy a split a határidős részvényeket és határidős indexeket egyaránt érintette. Azonban tudni kell, hogy a legnépszerűbb határidős termék a BUX 12. havi indexe. 2007-ben a kontraktusban megkötött határidős ügyletek 72%-a erre az instrumentumra szólt.
A split-et követően a brókercégeknek át kellett árazniuk a díjaikat. Hiszen ha valaki ugyanakkora értékű határidős termékkel szeretne kereskedni, mint régebben, akkor neki - határidős BUX index esetén - 1 kontraktus helyett ezúttal már 10-et kellett vásárolnia. A brókercégek díjai pedig kontraktusok után voltak fizetendőek.
Joggal volt várható, hogy a kontraktusok után fizetendő díjakat a brókercégek szintén tizedelni fogják. De nem így tettek. Kihasználva az alkalmat, 200-300%-os áremelést hajtottak végre. Pedig szinte csak egy technikai változtatásról volt szó.
Ekkor tettem bejelentést a GVH-nál, mely alapján 2006. október 9-én a határidős tőzsdei piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók ellen versenyfelügyeleti eljárást indítottak. 2006. október 9-én náluk értesítés nélküli helyszíni szemlét tartottak. Majd 2008. március 20-án hozta meg a Versenytanács a végzést.
Az alábbiakban a végzés egyes bekezdéseit kommentálom.
Concorde Értékpapír Zrt. - Borda Gábor - 57. bekezdés: A Concorde Zrt. a díjait alapvetien nem a splithez kötött idipontban (2006. novemberében) változtatta meg. A split magával vonta a díjak változását. Ha egy mögöttes terméknek lecsökkentjük a méretét, akkor a szolgáltatásért elkért díjon is változtatni kell. Ez indokolta a szolgáltatási díjaik változását. Az általuk megjelentetett díjstruktúra egyébként is maximált árakat tartalmaz, ettil ügyfelenként lehetnek eltérések.
A Concorde Zrt. nem 2006 novemberében változtatta meg az árait. Nem véletlenül említettem meg ezt a céget a bejelentésemben. Már akkor - 2006. szeptember 18-án - is írtam, hogy 300%-ra emelték áraikat.
Náluk 1 kontraktus vételének majd eladásának együttes ára 2.000Ft volt. Majd a split után a 10 kontraktusért már 6.000-et kértek.
Ugyanakkor érdekes, hogy utána meg azzal indokolják az árváltoztatást, hogy lecsökkentették egy mögöttes termék méretét. És az indoklás ennyiben ki is merül. Mintha az már magyarázat is lenne, hogy változott a méret, változott az ár. A változás mértéke, aránya teljesen mellékes?
Equitas Zrt.- Virág Ferenc - 60. bekezdés 2. pont: A közel egy éves on-line határidis szolgáltatás alatt az ügyfeleik folyamatosan keresték meg az Equitast azzal az igénnyel, hogy mérsékeljék az egyébként konzervatív fedezeti követelményeiket. Úgy gondolták, hogy a fedezet csökkentése többlet rizikót jelent az Equitasra nézve, de az vállalható, amennyiben a megnövekedtett rizikót a másik oldalon jelentkezi bevételeik ellensúlyozzák.
Az ügyfelek minden bizonnyal folyamatosan keresték meg az Equitast azzal az igénnyel, hogy mérsékeljék a fedezeti követelményeket. De arra biztosan nem gondoltak, hogy cserébe aránytalanul magasabb költségekkel kell szembesülniük.
Equitas-nál 1 kontraktus vételének majd eladásának együttes ára 1.600Ft volt. A split után a 10 kontraktusért már 3.800-at kértek. 237,5%-ra emelték a tranzakciós díjat.
Equitas Zrt.- Virág Ferenc - 61. bekezdés Tapasztalataik szerint a promt piacról mind nagyobb megbízói állomány csoportosult át az egyébként lényegesen kockázatosabb határidis piac irányába, ami alapján az Equitas azt gondolta, hogy az árazás különbsége befolyásolja az ügyfeleket a piac-választásban. Mindhárom ok miatt indokolt volt a változtatás, hiszen struktúrájában szeptember 18-án jelentisen átalakult a határidis piac.
Szeptember 18-án nemhogy jelentősen, de még a legkisebb mértékben sem alakult át struktúrájában a határidős piac. Mindössze egy mértékegység változott.
Cashline Zrt.- Kaló Dénes - 68. bekezdés: A split megtörténte után azzal szembesültek, hogy a befektetik egy magasabb költségfaktorral néztek szembe. Ha csökken a kontraktus méret, de nem változik a jutalék akkor ez a befektetiknek jelentis költségnövekedést eredményezett volna. Ezért döntöttek úgy, hogy csökkentik a díjakat.
Ezért döntöttek úgy, hogy csökkentik a díjakat? Kaló Dénes Úr nagyon vicces.
BUX határidős index esetén a Cashline-nál 1 kontraktus vételének majd eladásának együttes ára 2.000Ft volt. A split után a 10 kontraktusért már 4.000-et számítottak fel.
Budacash Zrt.- Szitás Attila - 74. bekezdés: Ha a KELER nem változtatott volna a díjain, az több esetben jobban megdrágította volna kereskedést. A split kapcsán a Keler díjai esetében a befektetési szolgáltatók fajlagos költségei nittek. e hatására változtatták meg a díjaikat. A változtatás díjcsökkentést eredményezett az ügyfeleik számára. Az ügyfeleik korábban 600 és 2000 Ft közötti sávban fizettek egy-egy kontraktusért. Ez lett lecsökkentve jellemzien 200-250 Ft-ra.
Szitás Attila szerint a split kapcsán a Keler díjai esetében a befektetési szolgáltatók fajlagos költségei nőttek. Ennek hatására változtatták meg a díjaikat.
A Keler a split előtt 35 forintot kért egy kontraktusért. Split után 10 kontraktusért 8 x 10-et, 80-at. Vagyis a befektetési szolgáltatók fajlagos költségei 45 forinttal nőttek. Ezzel szemben a Budacash Zrt. 1 kontraktus határidős BUX index vételének és eladásának együttes árát 2.000Ft-ról 4.000-re emelte. A plusz 90 forintos fajlagos költség áthárításán túl még további 1.910 forinttal emelte a befektetők díját.
Ennek tükrében érdekes módon Szitás Attila szerint: "A változtatás díjcsökkenést eredményezett az ügyfeleik számára."
Budacash Zrt.- Szitás Attila - 75. bekezdés: A díjváltozásokról a döntést, az i javaslatára a menedzsment hozta meg, és ez kb. akkor történt meg emlékezete szerint, amikor nyilvánosságra került, hogy a BÉT mikortól hajtja végre a splitet. Az árak kialakításával kapcsolatban készített javaslatának alapja az volt, hogy a költség struktúrákat figyelembe véve, megnézte a BUX értékét. Az árazás úgy történt, hogy nagyjából a befektetett érték 0,1%-ra jöjjön ki a fizetendi díj. Ez a termék így a leheti legolcsóbb maradt a saját szolgáltatási palettájukon belül. A fizetendi díjak mértéke az ügyfelekkel egyedi megállapodás volt. Csökkenteni bármikor jogukban állt, emelni azonban csak az i hozzájárulásával emelhettek.
"A fizetendő díjak mértéke az ügyfelekkel egyedi megállapodás volt. Csökkenteni bármikor jogukban állt, emelni azonban csak az ő hozzájárulásával emelhettek."
Egyszerűen nevetséges!
Erste Befektetési Zrt.- Ráner Géza - 77. bekezdés: A piacra azonban jellemzi, hogy a díjazás nem listaárak alapján történik, hanem jellemzien egyedi díjak alapján, egyedi ügyfél megállapodásokkal. A beérkezi ügyfél információt szolgáltat a tárgyalás során a más szolgáltatók által kínált lehetiségekril. Van egy PSZÁF állásfoglalás, amely azt mondja ki, hogy a kifüggesztett díjaknál magasabb díjon nem lehet értékesíteni a szolgáltatást. A split maga nyilvánvalóvá tette, hogy a díjakat módosítani kell (a kontraktus méret csökkentés a határidis díjakat befolyásolta).
Az a fajta egyedi ügyfél megállapodás melyről az Erste Befektetési Zrt-től Ráner Géza is beszél, még a daytradereknek is csak egy nagyon kis részét érinti. Nem állja meg a helyét az kijelentése, mely szerint a piacra jellemző, hogy a díjazás nem listaárak alapján történik.
Erste Befektetési Zrt.- Ráner Géza - 78. bekezdés: Ezt a fajta díjemelést (splithez mérten, de kisebb mértékben csökkentették/növelték a díjakat) saját megfontolásuk, önálló döntésük alapján hajtották végre. A split volt az egyetlen ésszerő folyamat, ami a korábbi nyomott díj emelését lehetivé tette. Piaci információk szerint a splitet követien továbbra is árverseny van a piacon, továbbra is egyedi ügyletek alapján történik a díjmegállapodás, és az ügyfél hozza a legtöbb díjinformációt. A split magában hordozta, hogy mindenkinek változtatni kell a díjait, de ez nem jelenti azt, hogy biztosak lehettek abban, hogy ki milyen mértékben emel. Az önállóan elhatározott emelt díjaikat sokszor a mostani versenypiaci viszonyok között sem tudják érvényesíteni.
Korábbi nyomott díjról nyilatkozott Gráner Géza. Ezek a díjak a hazai legkedvezőbb brókercégek esetében is tízszer nagyobbak, mint általában a külföldi brókercégeknél.
Budacash - 82. bekezdés: A Budacash 2006. március 6-án módosította egyes 2001. február 8-a óta érvényes díjait a határidis ügyletek esetében. Az azonnali és az opciós ügyletekre e módosítás nem vonatkozott. 2006. szeptember 20-án került a határidis ügyletekre vonatkozó díjak módosítására.
Itt valamit nagyon elírhattak. Szerintem azt szerették volna írni, hogy 2006 március 6-án módosították az azonnali és az opciós ügyletek díjait, mely módosítás akkor a határidős ügyletekre nem vonatkozott. Majd 2006 szeptember 20-án került sor a határidős ügyletek díjainak módosítására. A bekezdés utolsó mondatából is szerintem kimaradt a "sor" szó.
Egyébként, mint azt már említettem, a Budacash Zrt. 100%-al növelte a határidős termékek tranzakciós díját.
Concorde - 84. bekezdés: A Concorde 2006. augusztus 1-jén bevezette a BÉT kereskedéshez kapcsolódó alap díjcsomagot. 2006. november 1-jén megváltoztatta továbbá a határidis kereskedés díjait 1000 Ft/kontraktusról 300 Ft/kontraktusra8. Ennek oka a BUX kontraktusok méretének csökkentése volt. A változás elitt az egy kontraktusra esi tényleges bevétele kb. 600 Ft. volt, míg utána 80 Ft. A nagyjából 30 %-kos díjemelés oka, hogy ezen idiszakban a bizományosi tevékenységének bevétele, illetve költségei 33 %-kal nittek, míg ugyanebben az idiszakban a határidis bevételeik csupán 8 %-kal emelkedtek. A 2004-es határidis díjemeléshez képest költségeik, így a határidis kereskedést terheli költségek is két és félszeresére nittek.
A Concorde megváltoztatta a határidős kereskedés díjait 1.000 Ft/kontraktusról 300 Ft/kontraktusra. Tehát 1 kontraktus BUX határidős index vételének majd eladásának együttes ára 2.000 Ft volt. A split után a 10 kontraktus már 6.000-be került. 200%-kal emelték a tranzakciós díjat.
Ezért nem értem, hogy miért mondják azt, hogy a változás előtt az egy kontraktusra eső tényleges bevétel kb. 600 Ft volt, míg utána 80 Ft.
Cashline - 85. bekezdés: A Cashline 2006. március 8-án emelte a korábbi 500 Ft/kontraktus díjat 1000 Ftra, de minimum 5000 Ft-ra. Ezt követien a díjat 2006. szeptember 25-én módosította 1009-20010-30011-50012-100013 Ft/kontraktusra, de minimum 5000 Ft.-ra.
Cashline-nál a határidős BUX index vételének majd eladásának együttes ára 2.000 Ft volt. A split után a 10 kontraktus már 4.000-be került. 100%-kal emelték a tranzakciós díjat.
Equilor - 86. bekezdés: Az Equilor 2005. június 1-til alkalmazott 1500 Ft/kontraktus díját, 2006. szeptember 16-ától változtatta meg 400 Ft/kontraktus díjra a BUX esetében, míg 2000 Ft/kontraktus a részvények esetében. A díjmódosítás indokaként azt jelölte meg, hogy a kontraktus mérete tizedére csökkent ugyan, de a Keler díj ezzel nem arányosan változott (35 Ft/kontraktusról 8 Ft/kontraktusra).
Az Equitas már megint a fedezetképzési kötelezettség enyhítésével magyarázza díjak emelését, miközben a kettőnek egymáshoz lényegében semmi köze sincsen. A fedezetet a befektető csak úgymond letétbe helyezi, félreteszi a számláján az ügyletből eredő esetleges veszteségek fedezésére. Egy-egy pozíció zárása után ezt a fedezetet visszakapja. A split előtt a legkisebb kereskedési egység egy kontraktus volt. Ehhez 200-300 ezer forint fedezetet kellett biztosítani. A split lényegében pontosan ezen a határon kívánt enyhíteni azzal, hogy tizedelte a kontraktus méreteket. A split után ugyanis már a 20-30 ezer forintos fedezettel rendelkező befektetők is tudtak kereskedni határidős termékekkel.
Az Equitas-nál a határidős BUX index vételének majd eladásának együttes ára 1.600 Ft volt. A split után a 10 kontraktus már 3.800-ba került. 137,5%-kal emelték a tranzakciós díjat.
Intereurópa Bank - 88. bekezdés: Az Intereurópa Bank szerint a határidis ügyeletek esetében nem a kontraktusok után felszámított díjak önmagában vett vizsgálata, hanem a kontraktusok értékére vetített díjak vizsgálata indokolt, hiszen így értelmezheti a megbízási díj és a megbízási érték aránya. Arra törekedtek 2001-til kezdve, hogy az idiszak egészét tekintve szinten tartsák a határidis megbízások utáni értékarányos díjat a MOL, az OTP, és a BUX esetében. Ezt szolgálta a 2004-es és a 2006-os emelés is.
Mit szolgál a 2004-es és 2006-os emelés? A 89. bekezdés szerint 2003-ban vezették a határidős BUX kereskedését 1.500 Ft/kontraktus díjon. Ezen egyszer változtattak, a split után. A tranzakciós díjat a duplájára emelték.
Quaestor - 90. bekezdés: A Quaestor a 2003. február 21-til érvényes egységesen 2000 Ft/kontraktus díját, 2006. október 30-án változtatta meg a BUX esetében 300 Ft/kontraktus, míg a részvények esetében 1300 Ft/kontraktus díjra17.
A Questor a split előtti 2.000 Ft/kontraktus díját BUX esetében nem 300 Ft/kontraktusra változtatta meg, hanem 400 Ft/kontraktusra. 100%-os áremelést hajtottak végre. Erről már a bejelentésemben is írtam.
Quaestor - 91. bekezdés: Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy az egy kötés nyitásra, illetve zárásra vetített díja jelentisen csökkent, és ezt szemléltette is a leglikvidebb kontraktusokon. Ezen elemzés szerint pl. a BUX esetében egy kötés nyitásra vetített értéke a 2003-as 0,26%-ról, 0,13 %-ra csökkent 2006. októberben. Álláspontja szerint a drasztikus csökkenés oka minden esetben az élesedi piaci verseny, valamint az, hogy az eljárás alá vont az Internetes kereskedés felé orientálja az ügyfeleit, ezáltal ott alacsonyabb díjakat alkalmaz.
A Questor elemzése mellyel a díjuk csökkenését szemléltette megtévesztő, mert számításukban minden bizonnyal a határidős BUX index árfolyamértékhez viszonyították díjaikat. A határidős termékek esetében a díjakat kontraktusokra vetítve kell mérni, elemezni. Illetve visszamennek egészen 2003-ig? Ha ők úgy gondolták, hogy a díjuk végig csökkent, akkor eddig miért nem változtattak rajta? Élesedő piaci helyzet rá a magyarázat? A split alkalmával megváltozott a piaci helyzet? Miért gondolták úgy, hogy akkor már nem kell tartaniuk az árversenytől?
Magyar Takarékszövetkezeti Bank - 94. bekezdés:A Magyar Takarékszövetkezeti Bank 2004. februárban, 2005. májusában és 2006. szeptemberében változtatta a díjait. A bank 2005. májusában bevezetette a határidis egyedi részvény kontraktusok esetében az árfolyamértékre vetített díjat. Így a határidis egyedi részvény ügylet díja nyitásnál- zárásnál az árfolyamértékre vetítve 0,15 %+ 500 Ft volt, míg a határidis index ügyelt esetében 500 Ft. Ezen díj került megváltoztatásra 2006. szeptemberben határidis index ügylet esetében 200 Ft.-ra, míg az egyedi részvény ügyletek díja nem változott. A díjváltozás okaként a bank a Keler díj 267 %-os emelkedését jelölte meg.
A Magyar Takarékszövetkezeti Banknál határidős index esetében 1 kontraktus vételének majd eladásának együttes ára 1.000Ft volt. A split után a 10 kontraktusért már 4.000-et számítottak fel. A plusz 300%-os áremelést a Keler díj emelkedésével indokolják. Ami - egy vételi és egy eladási tranzakciónál együttvéve - valójában mindössze csak 90 Forint fajlagos költésnövekedést eredményezett a split után. 1.000 forintos split előtti árukra vetítve ez 9%.
VI. A vizsgálat álláspontja - 95. bekezdés: A vizsgálat szerint a kontraktus méretek csökkentésével - a BÉT oldaláról - nem növekedett a Befektetési Szolgáltatók Tizsdével szembeni díjfizetési kötelezettsége. A tranzakciók elszámolását végzi KELER a kontraktusméretek harmonizációjával egy idiben szintén közel arányosan csökkentette az elszámolás díjait. Ezzel szemben a Cashline, a Concorde, az Equitas, az Equilor, az ERSTE, a IEB, Takarékbank eljárás alá vont befektetési szolgáltatók díjszámításában sehol nem történt a kontraktusméret csökkentésével arányos díjcsökkentés, sit jelentis (200-300%-os) díjemelés történt, ami esetében alaposan felteheti, hogy költségnövekedés eredményeképpen tovább fog nini a likviditási veszteség (a vevii és eladói oldal közötti különbség), s ezáltal a szándékolttal ellentétesen csökkeni fog a befektetii kereskedési kedv is.
A split-et követően a befektetői kedv valóban jelentősen csökkent. A határidős BUX index forgalma 40%-kal csökkent a jelentős díjemelések eredményeként.
VI. A vizsgálat álláspontja - 96. bekezdés:Az emelésbil kimaradó vállalkozásoknál látszik, hogy az addig is már alkalmazott ár-, és üzleti politikájuk lényegesen eltért az emelésben résztvevi vállalkozásokhoz képest.18
18 A Budacash már korábban is az egyik legmagasabb, de lényegesen rugalmasabb árpolitikát folytatott, a Hamilton hosszútávon nem változtatta árpolitikáját, az Unicredit Bank már korábban kivonult a határidis ügyletek kisbefektetii kiszolgálásából. Kiemelendi a Quaestor, mely Kereskedési Bizottsági tagsággal sem rendelkezik és a vizsgált befektetési szolgáltatók közül egyetlenként a kontraktusméret változásnak közel megfeleli díjcsökkentést is hajtott végre.
Lábjegyzetben kiemelik a Questort mely egyetlenként hajtott végre a kontraktus méret változásának közel megfelelő díjcsökkentést. Ha a 90. bekezdésben közölt adatokat nézzük, akkor az alapján az ármelésük 50%. Ez a kontraktus méret változásával a közel megfelelő díjcsökkenés? Ráadásul mint már írtam, a bekezdésben közölt adatok nem pontosak. A Questor is 100%-os áremelést hajtott végre.
VI. A vizsgálat álláspontja - 98. bekezdés: A befektetési szolgáltatók összehangolt áremelése egyrészt azzal a hatással járt, hogy mindegyik összehangolt magatartást tanúsító vállalkozás számíthatott arra, hogy nem marad egyedül áremelésével a piacon, nem kell tartania a régi és új befektetik elpártolásától, másrészt a befektetik változatlan szolgáltatásért többet fizetnek. A versenyjogellenes áremelés végrehajtása, ha nem is kifejezett megállapodásnak (írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás), de legalábbis ezzel jogkövetkezményeiben azonos összehangolt magatartásnak minisül.19
19 GVH Versenytanácsának Vj-70/2002.sz. határozata
A lábjegyzetben hivatkozott VJ-70/2002 számú határozat szintén hasonlóan összehangolt áremelés kapcsán marasztalt el több céget.
VII.2. Az eljárás alá vontak magatartásának értékelése - 105. bekezdés: E körben ugyanakkor az volt megállapítható, hogy míg egyes eljárás alá vontak egyáltalán nem emelték díjaikat, addig mások emelték ugyan díjaikat, de jelentisen eltéri mértékben. A Versenytanács - a rendelkezésre álló információk alapján - a díjváltozások kapcsán nem talált olyan körülményt, mely arra utalt volna, hogy az eljárás alá vontak, vagy az eljárás alá vontak egy része versenykorlátozó céllal összehangolta volna magatartását, vagy ilyen megállapodást kötött volna.
Valóban voltak cégek, amelyek nem emeltek árat. Erre a vizsgálat is kitér a 96. bekezdésben. Ennek különböző egyedi okai vannak. Például a Budacash már eleve magas díjakat alkalmazott. Az Unicredit Bank meg már korábban kivonult a határidős ügyfelek kisbefektetői kiszolgálásából.
VII.2. Az eljárás alá vontak magatartásának értékelése - 106. bekezdés: A díjváltozás idipontjának viszonylagos egybeesése (Erste - 2006. szeptember 15., Equitas, Equilor, Takarékbank, IEB - 2006. szeptember 18., Budacash 2006. szeptember 20., Cashline - 2006. szeptember 25., Questor - 2006. szeptember 30., Concorde - 2006. október 30. és Concorde - 2006. november 1.) adhatott ugyan gyanúra okot, azonban életszerőnek tekintette a Versenytanács ellenkezi bizonyíték hiányában, hogy a BÉT vezérigazgatójának 273/2006. számú 2006. szeptember 18-i hatállyal életbe lépi, a egyes tizsdei termékek (határidis termékek) kontraktus méretei csökkenti határozata indokolta a díjváltoztatások idipontjának közeliségét.
Elgépelték a 2006. október 30-ai céget. Nem Concorde, hanem Questor. Egyébként már a Questor sem számított fel tízszer annyi díjat az ügyletei után a split-et követően. Egyik cégsem tette azt, függetlenül attól, hogy hivatalosan melyik időpontot jelölték meg a díjváltoztatás dátumaként. Ismételten csak a bejelentésemre utalnék vissza, ahol már szeptember 18-án tudta mindenki, hogy melyik cég mekkora mértékű díjakat fog alkalmazni.
Azt írják, hogy az időpontok viszonylagos egybeesése gyanúra adhatott okot. A vizsgálat a 97. bekezdésben - megállapította, hogy az eljárás alá vont befektetési szolgáltatók közül többen a split-et jutalékemelésre használták fel és ezt magatartásuk összehangolásával hajtották végre.
A vizsgálat álláspontja szerint - 98. bekezdés - a versenyjogellenes áremelés végrehajtása, ha nem is kifejezett megállapodásnak, de legalábbis ezzel jogkövetkezményeiben azonos összehangolt magatartásnak minősül. A Versenytanács úgy látszik ezt is figyelmen kívül hagyta.
VII.2. Az eljárás alá vontak magatartásának értékelése - 108. bekezdés: A fent elemzetteknek megfelelien sem a vizsgálat, sem pedig a Versenytanács nem tárt fel a Tpvt. 11. §-be ütközi jogsértést alátámasztó bizonyítékot és annak elikerülése az eljárás további folytatásától sem volt várható, a Versenytanács ezért a kontraktus díjak emelése tekintetében, a jogsérti magatartás bizonyítottságának hiánya miatt a rendelkezi résznek megfelelien az eljárás megszüntetéséril döntött.
A vizsgálat a versenyjogellenes áremelés végrehajtására - ha nem is tárt fel konkrét bizonyítékot, de - jogkövetkezményeiben azonos összehangolt magatartásra világított rá.
Folyt köv...
Mégegyszer elérhetőségeim: E-mail címem: euro@mrhow.eu
Az Index fórumán nyitottam egy topikot a témával kapcsolatban.
HZ, 2008.06.11
______________________________________
2007.06.18
Nem éltem a jogorvoslati kérelem lehetőségével.
