"Ön egyébként mindenféle ajzószer nélkül ilyen hülye, vagy önnek használnia kell ehhez valamit?"

"Annak az ambivalenciáját szeretném önökkel megosztani, és ezzel keresztül eljuttatni a hallgatókhoz, hogy nem tudom eldönteni, miközben ennek a műsornak sohasem volt tizedik születésnapja, és nem hiszem, hogy tizenötödik vagy huszadik lenne - én lehetőleg nem tartom valószínűnek -, nem tudom eldönteni, hogy akarjak-e valamiféle születésnapi összejövetelt."

"Tegnapelőtt két vaddisznó ment át előttem az úton. Ezeket viszonylag könnyű volt azonosítani, mert azért a macskáknál lényegesen nagyobbak voltak és röfögtek. Ezen kívül pedig egy nyest és egy mókus is elszaladt előttem. Valamint rendszeresen kerülgetek sündisznókat. Ennyit nem iszom - higgyék el!"

"Nézze, önnek nincs olyan párhuzama, ami nálam ne tartana szét."

"Mondanám, hogy csináljanak úgy, mintha élnének, de nem mondom, hiszen élnek, csak éppen nem mondanak semmit."

"Sosincs önnek olyan érzése egy ilyen reggelen, mint a mostani, hogy miért kell nekem a Fialával beszélni, vagy uramisten, miért kell nekem egyáltalán politikával foglalkozni?"

"Az oligarchát az jellemzi, hogy valamilyen nagyon szoros vonzódása van a pénzhez, beleértve, hogy egyébként a pénzhez való vonzódása semmilyen vonatkozásban nem kell, hogy együtt járjon politikai vonzalommal, és nem kell, hogy együtt járjon az élet élvezetével.

Ez nagyon fontos, mert én azt érzékelem, hogy azok az emberek, akik oligarchák - ha egyáltalán én jól körvonalazom ezeknek a személyeknek a csoportját, akiket isten ments, hogy megnevezzek, mer aztán lelőnek. Ezek az emberek nem különösebben húsból és vérből vannak a tekintetben, ahogy az ember egyébként valakivel szívesen elbeszélget, akinek humora van, jó kedve van, rossz kedve van, ha sokat iszik megölelgeti az embert, függetlenül attól, hogy egyébként korábban nem voltak jóba.

Ezek az emberek politikai vonzalmukat tekintve nem rendelkeznek politikai vonzalommal. Viszont rendelkeznek politikai antipátiával, aminek semmi köze nincs a politikához, hanem korábbi sérelmeikből generáltan jönnek létre ezek az érzelmek, amelyek transzformálódnak politikává. Tehát eredetileg nem volt politika. Tehát ez olyan, mint hogyha a Rómeó és Júliában el kéne dönteni, hogy most akkor Rómeó jobb oldali volt és Júlia volt bal oldali vagy fordítva. Holott az ember azt hinné ott a Shakespeare-nél, hogy ez egy szerelmi tragédia. De hát nagyon jól tudjuk a Marcitól, hogy ugye ez nem egészen igaz, hiszen a két család ellentétéről van szó, amelynek oka a homályba vész."