"Nem tudom - Király Lívia él-e még. De amikor vendége volt a műsornak, ő kérdezhetett. Én nem állok szóba vele."

"Tudja, nekem semmi szükségem nincs magára. Maga meg nem tud élni nélkülem."

"Azon gondolkodom, hogy aki így utál engem, az tulajdonképpen milyen nehéz helyzetben van, hogy úgy összevakarja azt, ami alapján engem utál."

"Én nem estem kétségbe attól, ami történik. Majd kétségbe esem valószínűleg akkor, amikor az utolsó pillanat lesz. Én egy ilyen utolsó pillanatra hagyó valaki vagyok."

"A tegnapi görög tüzet, amit nyolc és fél tíz között tudtak produkálni a reggeli rádióműsoromban utólag is nagyon szépen köszönöm - egy hamar nem lesz rá módjuk, hogy megismételjék."

"Ha ön elkezdene fulladozni az én mákos pitémtől, valakit mást kéne megkérnie, hogy lökje hátba."

"Ezek az önök percei. Hét óra után - az állapotomtól függően - fújok némi Passzát szelet."

"A gonoszok sose járnak egyedül."

"A betegségemből adódóan reményt se látok. Én magam vagyok a remény - de hát az nem sok. A remények csonkig égnek..."

"Ha semmi nem jön közbe, amire kicsit az esély - mert mindig közbejön valami -, akkor még öt hét van hátra a hétből nagyjából, ami a KeljFelJancsi időszámítását illeti, és eljön kétezer-tizenkettő."