"Azon gondolkodom, hogy min múlik az, hogy valaki fölvegye a telefont, egy ilyen egészen gyönyörű reggelen -, amikor olyan fantasztikus zene szólt, mint hét óra és nyolc óra között - és mondjon valamit az életéről, ami alapján nem feltétlen beazonosítható, ami alapján délután nem fogják megszólni a munkatársai, vagy a családtagjai, vagy bárki és tudatja - ha másért nem, hogy ne azok érvényesüljenek a savanyú leheletükkel, akik ezt a műsort arra használják fel, hogy meghúzzák más Mercedes-ét. Meghúzzák más szerelmét. Rondítsanak a házfalakon.

Nem fogok tudni rá válaszolni. Erre egyedül önök tudnak válaszolni és szemben a régiekkel én semmilyen módon nem kárhoztatom önöket.

Én a saját életemet - se azokhoz, akik meghúzzák mások szerelmét, se azokhoz, akik nem telefonálnak be - nem kötöm. Ez egy rádióműsor, egy látens közönség, összetartja a fél héttől kilencig plusz egy óra tartó idő. Egyéb közük akkor sincsen egymáshoz, hogyha október ötödikén este nyolc órakor találkoznak a műsor kilencedik születésnapján."

"Tisztázzuk! Ez a mostani beszéd az őszödi beszéd okán jön létre, de te a megbeszélésünk értelmében eleve elhárítottad azt, hogy ebből egy aktuálpolitikai beszélgetés legyen, amit én tudomásul vettem."

"Ez nem! Ez egy rádióműsor, benne csönd!

Ne haragudjon, nekem miért ne lenne jogom arra, hogy reagáljak arra a hallgatói taplóságra, ahogy hagyják azt, hogy a szemét elöntse, mint a kloákából jövő szar ezt a rádióműsort?

Milyen alapon mondja, hogy önnek jár zene?! Semmi nem jár önnek! Semmi!"

"Radnóti Sándor véleményét hallhatják meg - egy röpke szignál után, hogy magamra ne beszéljek.

A műsor második felében Itt és most, 2006 május 26., Őszöd. 2006 szeptember 17., Budapest. Némi korrekcióval - elnézést a nyelvészkedésért - meghallgathatják Gyurcsány Ferenc úgynevezett őszödi beszédét."

"Elnézést! Ez a műsor önmagában az életkort nem tiszteli. Szükség esetén átadja a helyet a hölgynek, de ez nem jelenti azt, hogy a műsorban hangilag is érvényesülhet. Vegyék olybá, hogy átengedtem a helyemet, de beszélni nem hagytam."

"Aki kérdez: Fiala János. Aki válaszol: Port Ferenc, a Budapest Film Zrt. vezérigazgatója."

"Azért hallgatják ezt a műsort, mert ebben a műsorban olyan érzelem van, amely önökből is érzelmet hoz elő.

De saját magukra kell tudniuk vonatkoztatni ezeket az érzelmeket. Mert egyébiránt én nem tartozom azok közé, akiknek többet kell csak azért elviselniük, mert egyébként érzelmet tudnak előhívni. Ilyen alapon ugyanis a cirkuszban is be kéne kiabálni a bohócnak, a színpadon levő színésznek és a mozivászont le kéne kaparni miközben az ember sír a nézősorban.

Én egy érző ember vagyok, nem egy automata. Nem chipek vannak bennem."

"A messziről jött ember én vagyok, Fiala János.

Aki beszélem ennek az országnak a nyelvét, de nem ismerem a történelmet. Nem froclizásból kérdezek rá evidenciákra. Fel akarok bontani minden egységet, egészen addig, amíg eljutunk az atomokig, hogy utána újraépítkezhessünk. Újraépítkezhessünk? Frei Tamás után szabadon: az őszödi beszéd és ami mögötte van..."

"Én azt gondolom, hogy a tegnapi műsor után megint letette az asztalra azt, amit a KeljFelJancsi csak és kizárólag ő tud letenni - elsősorban a hallgatói, másodsorban a műsor készítője lévén."

"Nincs Dávid Ibolya, nincs MDF, nincs mentelmi bizottság. Nincs semmi...

Szép idő van emberek! Ne hallgassanak rádiót! Engem sem hallgassanak! Menjenek ki a mezőre virágot szedni! Keressenek szöcskét!

Borzalom..."